"Vallomásos jellemrajz"? Mit takar ez a szokatlan műfaji megjelölés?
A kíváncsi érdeklődő a könyv elolvasása után megkapja a választ: kísérlet arra, hogy a szerző láthatóvá tegye a láthatatlant és kimondja a kimondhatatlant: nem egyetlen ember - hanem egy egész nép szellemiségét akarja megragadni és "lerajzolni".
Megélt-megszenvedett történetek és események: ez a nyersanyag. Az eszköz: komor levegőjű vagy sziporkázó humorú, de ízig-vérig székely beszéd. És az eredmény: hat rövidebb és egy hosszabb történet -valójában vallomás a székely emberről, a székely jellemről, a székely világszemléletről, egyszóval a székely sorsról. Itt, a világnak ebben a huzatos szegletében, amit úgy hívnak: Erdély. Akkor, amikor a világháborgásra nyugalom helyett világfelfordulás következett, és a hullámverés a "maroknyi székely"-t sem kímélte. Mégis a helyén maradt. Mert hitt, reménykedett - és kacagott a felfordult világon, de ha kellett, saját magán is.
A szerző bevallottan nem törekszik parnasszusi babérokra, írói erényei mégis tagadhatatlanok,. Sötét tragédiákat és sziporkázó komikumot árasztó anekdoták gyöngyfüzére mindegyik története. Ez a könyv „olvastatja” magát. Toró Árpád harmadik kötetének minden szava hiteles vallomás, hiteles rajz: ilyenek vagyunk.
Mi székelyek…